Thomas Sean Connery 1930. augusztus 25-én jött világra a skóciai Edinburghben. A teherautósofőr apa és a takarítónő anya még egy gyermeket vállalt az idősebb mellé - az is fiú lett -, és Sean már kilencéves korában tejkihordást vállalt, hogy anyagilag segítse a családot. Iskolába csak 13 éves koráig járt, aztán fizikai munkás lett, majd 15 évesen belépett a királyi haditengerészethez.


A koporsófényező férfiszépség


Ugyan tizenkét évet írt alá, de három év múlva gyomorfekély miatt leszerelték. Connery visszatért Edinburghbe, beállt kőművesnek, később volt testőr és koporsófényező is. Szabadidejében testépítéssel foglalkozott, ami nemsokára jövedelmezőnek bizonyult, ugyanis szobrászoknak állt modellt és fürdőnadrágokat mutatott be. A kidolgozott izmokra fordított erőfeszítés végül meghozta a gyümölcsét: 1950-ben harmadik lett a londoni Mr. Universe választáson. Ha már amúgyis a fővárosban járt, Connery elment egy szereplőválogatásra is, és megkapta a kórusban egy daloló tengerész szerepét a South Pacific című musicalban, amellyel egyéves turnéra indult Angliában. Bár Sean ekkor profi futballistának készült, a sok tánc- és énekóra, meg a kötelező beszédgyakorlatok meghozták a kedvét a színészethez, s végül több tévéprodukcióban is kisebb-nagyobb szerepeket kapott. A filmvásznon először a Lana Turner főszereplésével készült Another Time, Another Place című moziban tűnt fel.


Az első James Bond: évtizednyi siker

	007-es ügynök 1962-ből: Dr. No

Connery jókedvűen lubickolt a mellékszerepekben, ám 1962-ben nagyot fordult a sorsa, mivel sok neves színész közül őt választották Ian Fleming nevezetes figurájának, James Bondnak a megformálására. A Dr. No producere, Harry Saltzman később azt mesélte, hogy már a meghallgatáson Conneryt képzelte el 007-és ügynöknek, s azután a színész járása végképen biztosította őt arról, hogy jól döntött. A volt testépítő hihetetlenül nagy nemzetközi sikert aratott, s majd egy évtizeden át a nézők azonosították őt az ügynök figurájával. A színész egy idő után megunta ezt, és ki akart törni a sablonok keretei közül, ezért különféle műfajú filmekben vállalt szerepet, például a Zardoz című sci-fiben, a Sydney Lumet rendezte Agatha Christie-krimi filmadaptációjában, a Gyilkosság az Orient Expresszen című moziban, nem is beszélve Robin és Marian középkori románcáról, továbbá Peter Hyams Gyilkos bolygójáról, ami a Jupiter egyik holdján játszódott. Úgy tűnt, Connery végleg szakított Bonddal, bár az 1971-ben készült Gyémántok az örökkévalóságnak című filmért 1,25 millió dollárt plusz bevételi százalékot kapott, kijelentette, hogy sohasem játssza el újra a 007-est. Egészen 1983-ig állta a szavát, ám a Sohase mondd, hogy soha című moziban még utoljára belebújt a nyugdíj előtt álló Bond bőrébe, meghódította a szépséges Kim Basingert, és legyőzte a főgonoszt, akit Klaus Maria Brandauer alakított. Ez a film is bebizonyította, hogy az évek múltával Connery egyre jobb színész lett, gyérülő haja és szaporodó ráncai csak vonzóbbá tették, bizonyítja ezt az is, hogy 1989-ben a hatvanéves Seant a legszexisebb férfinak választották.

Harrison Forddal: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag

Régész apa és tengeralattjáró parancsnok


Az öregedés magával hozta a karakterszerepeket is, melyekben Connery szintén otthon érezte magát. A szesztilalom idején játszódó Aki legyőzte Al Caponét című moziban egy ír zsarut formált meg, alakítását a legjobb mellékszereplő Oscar-díjával jutalmazták, s megkapta a Golden Globe-díjat is. Az Indiana Jones harmadik részében a főhős bogaras, szeretetreméltó, szintén régész apját személyesítette meg. Conneryt azonban nem kerülték el a főszerepek sem, például az Oroszország ház könyvkiadója, vagy a Vadászat a Vörös Októberre orosz tengeralattjáró parancsnoka.
A kilencvenes években az Egy igaz ügy Sean drámai tehetségét bizonyította, a Sárkányszívben pedig igen nagy örömét lelte, ugyanis nemcsak ő kölcsönözte a hangját Dracónak, hanem az animátorok Connery arcvonásaival ruházták fel a sárkányt.

	A Briliáns csapdában a szépséges Catherine Zeta-Jonesszal

Belekóstolt a producerkedésbe is a Briliáns csapda című filmmel, amelynek egyik főszerepét alakította a gyönyörű tolvajt játszó Catherine-Zeta Jones oldalán. A történet nem nélkülözte a románcot sem. Saját produkciós cége, a Fountainbridge Films keretében Connery számos tervet dédelget, például néhány kedvence folytatását - Időbanditák, Indiana Jones, A szikla - mi több, az is lehetséges, hogy még egyszer eljátssza James Bondot…

Sir Connery, a fáradhatatlan skót hazafi

Magányos író a Fedezd fel Forrestert című filmben (oldalán Rob Brown)

A Fedezd fel Forrestert! című filmben Connery igazi, korához illő figurát alakít, egy idős, visszavonult írót. "Engem lenyűgöz az ötlet, hogy egy öregedő, bogaras alak barátja és pártfogója lesz egy fiatal, fekete bőrű kamasz gyereknek" - jegyezte meg, s alakításából is kiderül, mennyire tetszett neki a figura.
A fáradhatatlan színész nagy skót hazafi, még a hetvenes években megalapította a Scottish International Education Trustot, az alapítvány a szegények oktatásában segít. Magánélete is rendezett, első feleségétől, az ausztrál Diane Cilento színésznőtől szülelett Jason fia, második nejét, a francia-marokkói festőművészt, Micheline Roquebrune-t 1975-ben vette el.
Connery számos elismerésben is részesült: egyebek mellett megkapta a francia Becsületrendet, valamint A rózsa nevében című filmben nyújtott alakításáért BAFTA-díjat érdemelt. 1990-ben életműdíjjal jutalmazta a Brit Filmakadémia, 1995-ben Cecil B. DeMille díjat kapott a Hollywood Foreign Presstől, 1998-ban pedig elnyerte a BAFTA legrangosabb díját, a British Academy Fellowshipet.
Az angol királynő lovaggá ütötte, azóta igényt tarthat a Sir Sean Connery megszólításra.



Sean Connery ismertebb filmjei:

	Goldfinger (1964)

Időzár (Time Lock, 1956)
A kertész és a kis emberkék (Darby O'Gill and the Little People, 1959)
Dr. No (Dr. No, 1962)
A leghosszabb nap (The Longest Day, 1962)
Oroszországból szeretettel (From Russia with Love, 1963)
Goldfinger (Goldfinger, 1964)
Tűzgolyó (Thunderball, 1965)
Marnie (Marnie, 1965)
A domb (The Hill, 1965)
Csak kétszer élsz (You Only Live Twice, 1967)
Shalako (Shalako, 1968)
A jégsziget foglyai (The Red Tent, 1969)
Gyémántok az örökkévalóságnak (Diamonds Are Forever, 1971)
Az Anderson magnószalagok (The Anderson Tapes, 1971)
Gyilkosság az Orient Expresszen (Murder on the Orient Express, 1974)
Zardoz (1974)
Váltságdíj (Ransom, 1975)
Aki király akar lenni (The Man Who Would Be King, 1975)
Szél és az oroszlán (The Wind and the Lion, 1975)

	Bosszúállók (1998)

Robin és Marian (Robin & Marian, 1976)
A híd túl messze van (A Bridge Too Far, 1976)
Arab összeesküvés (The Next Man, 1976)
A nagy vonatrablás (The First Great Train Robbery, 1978)
Meteor (Meteor, 1979)
Gyilkos bolygó (Outland, 1980)
Időbanditák (Time Bandits, 1981)
Egy nyár 5 napja (Five Days One Summer, 1982)
Gyilkos optika (Wrong Is Right, 1982)
Sohase mondd, hogy soha (Never Say Never Again, 1983)
A hegylakó (Highlander, 1985)
A rózsa neve (The Name of the Rose, 1986)
Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables, 1987)
Boldog születésnapot 007 (Happy Anniversary 007 25 years, 1987)
Bűntény a támaszponton (The Presidio, 1988)
Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade, 1989)
Családi ügy (Family Business, 1989)

	Fedezd fel Forrestert! (2000)

Robin Hood, a tolvajok fejedelme (Robin Hood: The Prince of Thieves 1990)
Vadászat a Vörös Októberre (The Hunt for Red October, 1990)
Oroszország ház (The Russia House, 1990)
A hegylakó visszatér (Highlander II: The Quickening, 1991)
Medicine Man (Medicine Man, 1992)
Gyilkos nap ( Rising Sun , 1993)
Afrika koktél (A Good Man in Africa, 1994)
Egy igaz ügy (Just Cause, 1994)
Az első lovag (The First Night, 1995)
A szikla (The Rock, 1996)
Sárkányszív (Dragonheart, 1996 - Draco, a sárkány hangja)
Briliáns csapda (Entrapment, 1998)
Bosszúállók (The Avengers, 1998)
Szeress, ha tudsz! (Playing by Heart, 1998)
Fedezd fel Forrestert!(Finding Forrester, 2000)