A kaliforniai Modesto kisváros. Itt éldegélt a Lucas házaspár, George és Dorothy, akik papír-írószer boltot vezettek és nevelték négy gyermeküket. Ann 10, Katherine pedig 8 éves volt, amikor 1944. május 14-én megszületett George Walton junior, egy év múlva még egy lány, Wendy. A Downey középiskola növendékeként George az ötvenes évek unatkozó amerikai fiataljai közé tartozott, nem igazán érdekelte a tanulás, viszont falta a képregényeket, és imádta az autóversenyzést. Neki persze csak egy kis Fiat Bianchinája volt kevés lóerővel, de a kocsi kiválóan megfelelt az amatőr versenyeken. Három nappal érettségi előtt azonban egy osztálytársa autója leszorította az útról. A Fiat egy út menti diófának csapódott, a biztonsági öve elszakadt, és George kirepült az autóból… Ez volt a szerencséje, mivel a kocsi kigyulladt. Szerencsére egy, a közelben lakó férfi látta balesetet, s rögtön hívta a mentőket.
A másik fiú nem sérült meg, George viszont két hétig nyomta a kórházi ágyat. Már a párnák között, miközben mindenféle csövek lógtak ki belőle, elkezdett tűnődni azon, vajon miért élte túl a balesetet, s úgy érezte, ennek valami oka lehet, s megpróbálta kideríteni, mi lehet az.

Coppola tanítványa

Először is életcélt kellett találnia magának, mivel az autóversenyzéssel fel kellett hagynia, így családja legnagyobb meglepetésére belevetette magát a tanulásba. Igaz, véleménye szerint tanárai csak sajnálatból engedték át az érettségin, de aztán gyorsan behozta a lemaradást, és felvették a University of Southern California filmszakára.
Szorgalmas diák volt, több rövidfilmet készített, majd THX1138:4EB című rövidfilmjével elnyerte a Warner Brothers Stúdió által szponzorált ösztöndíjat. Ekkor ismerkedett meg Francis Ford Coppolával, aki éppen akkor dolgozott első játékfilmjén. A filmkészítés közös szenvedélye hamar összehozta a két fiatalembert, s Coppola tanítványának fogadta Lucast.

Két ember jobban nem is különbözhetett volna egymástól: George vékony testalkatú volt, csendes és visszahúzódó, nagy ambíciók fűtötték, és óvatos volt anyagi ügyekben, míg a kedélyes Francisnek nem számított a pénz, és szívesen került reflektorfénybe. Ezzel együtt jó partnernek biznyultak egymás számára, és San Franciscóban megalapítottak egy független stúdiót, az American Zoetrope-t, amely az ifjú, kísérleti filmesek mennyországának bizonyult. Az anyagi hátteret az a hét szüzsé jelentette, amit Coppola felajánlott a Warnernek.

Üzleti csőd, majd Oscar-jelölés

A 26 éves Lucas számára is elérkezett a pillanat, amikor elkészíthette első játékfilmjét, a THX hosszabb változatát. A Warner nem lelkesedett a sci-fi történetért, mivel abban a megszokott párbeszédek helyett inkább a steril képi világ érvényesült. A rendezőnek többször újra kellett vágni a mozit, amit végül különösebb reklám nélkül dobtak piacra, mivel eleve arra számítottak, hogy nem sokat fog hozni a konyhára. A stúdió taktikája bejött, s bár a THX1138 kapott néhány jó kritikát, üzletileg csődnek bizonyult. A Zoetrope anyagi háttere megrendült, a Warner majdnem 300 ezer dollárt követelt tőlük. A társak egy időre szétváltak, Coppola a Paramountnál megrendezte A keresztapát, Lucas pedig két évre visszavonult, és nekilátott következő filmterve kidolgozásának. Ez néhány tipikus kisvárosi amerikai fiatal életének egy éjszakájáról szólt volna. Segítségül hívott egy házaspárt, akik évfolyamtársai voltak az egyetemen. Willard Huyck és Gloria Katz átdolgozták az eredeti forgastókönyvet, kivették a pátoszt, és némi humort csempésztek a történetbe.

Lucas elfogadta a változtatásokat, és az American Graffiti alapanyaga készen állt. Közben A keresztapa nagy siker lett, Coppola anyagilag helyrejött, és megint segített Lucasnak. Az ő közreműködésével került a forgatókönyv az Universal Studioshoz: a rendező 28 forgatási napot kapott és 700 ezer dolláros költségvetést. A mozi végül a nagy stúdiók egyike legjövedelmezőbb vállalkozásának bizonyult, minden rá fordított dollár ötven zöldhasút jövedelmezett. A filmben olyan későbbi sztárok tűntek fel, mint Richard Dreyfuss, Harrison Ford, a későbbi Oscar-díjas rendező, Ron Howard, ráadásul kellemes nosztalgiát ébresztett a nézőkben, nem is beszélve arról, hogy a legjobb rendező és forgatókönyvíró kategóriájában Oscar-díjra jelölték. Lucas azonban nem ért rá örülni a sikernek, mivel már régen dédelgetett terve járt a fejében, amely négy évvel később minden idők legsikeresebb filmje lett, a Csillagok háborúja.

A sikerlisták csúcsán

Ez alatt a négy év alatt Lucas megbarátkozott a milliomos léttel, és jó szerencséjét megosztotta néhány emberrel azok közül, akik segítettek az American Graffiti sikerre vitelében. Észak-Kaliforniában, távol Hollywoodtól megalapította új filmes társaságát, a Lucasfilm Ltd.-t.

Közben a tündérmeséket, az ősi mítoszokat és Joseph Campbell elméleti munkáit tanulmányozta, és mindezekből összehozott egy olyan szüzsét, amely az 1977. május 25-én bemutatott Csillagok háborúját a sikerlisták csúcsára repítette. De a forgatás megkezdésekor Lucas ebben még nem volt biztos. Gondosan válogatta ki a szereplőket, a fiatal tehetségek - Carrie Fisher, Mark Hamill - mellett a tapasztaltabb Harrison Fordot, aki szerepelt a Grafittiben, és a neves angol színészt, Sir Alec Guinnesst, akinek öltözőjébe pincérnek álcázva magát csempészte be a forgatókönyvet. A forgatás hónapokon át tartott, napi 18 órákat dolgoztak, s Lucas odafigyelt minden apró részletre, s olyan odaadással tevékenykedett, hogy a stressz miatt magas vérnyomással egy időre kórházba is került. Felesége, Marcia - aki vágóként működött közre a filmben -, próbálta csillapítani George munkalázát, de kevés sikerrel.

Lucasfilmből birodalom

A két folytatásban, A birodalom visszavágban és A jedi visszatérben Lucas már nem vállalta a rendezést, viszont ő jegyezte mindkét forgatókönyvet. És mivel olyan szerződést kötött a Twentieth Century Foxszal, hogy részesedik a filmekkel kapcsolatos minden termék hasznából, most már tényleg vastag lett a bankszámlája.

Kagemusha, a felújított változatot idén mutatják be Cannes-ban

Így lehetősége nyílt arra, hogy bővítse a Lucasfilmet, pontosabban az eredeti cég égisze alatt két új tásaságot hozott létre. Az Industrial Light and Magic speciális effektusokat készít különféle filmekhez, míg a Skywalker Sound utómunkálatokkal foglalkozik, és persze hang és zene keveréssel. A Skywalker Ranchon épült nagy ház Lucas otthona is lett, ahol barátaival új filmterveken törtrék a fejüket. De George-nak más tervei is voltak, a fárasztó rendezés helyett egyre inkább a produceri munka kezdte foglalkoztatni.
Amikor értesült róla, hogy a neves japán rendező, Akira Kuroszawa nem tud elég pénzt előteremteni következő mozija, a Kagemusha (Árnyéklovas) című epikus szamurájtörténethez, Coppolával együtt beszállt a költségekbe.
- Többen is vagyunk, akik szeretnénk segíteni másokon - nyilatkozta ez idő tájt. - Egyrészt fiatalokon, akik nem kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, másrészt öregeken, akiket már elfelejtettek, pedig még vannak kreatív ötleteik.


Együtt Spielberggel

Így volt ezzel a középkorosztályhoz tartozó Lucas is, aki közben Steven Spielberggel is barátságba keveredett. A Csillagok háborúja premierje után hawaii vakációra utaztak - ez később a bemutatók után szokásukká vált -, és Spielberg elpanaszolta, hogy James Bond-filmet szeretne rendezni, de azt nem adják neki. Ekkor George előállt egy ötlettel, amit már régen dédelgetett magában: egy kalandor régész, Indiana Jones történetét, akinek alakja a modestói főiskolán körvonalazódott benne, miközben antropológiát hallgatott.

Spielbergnek tetszett az ötlet, és Tom Sellecket javasolta a főszerepre. A színész azonban éppen belekezdett a Magnum-sorozatba, ráadásul Lucas nem találta elég férfiasnak a bajuszos Sellecket, viszont eszébe jutott egy megfelelő jelölt: Harrison Ford, a csillagok háborúja Han Solója.
Az ötlet bevált, Indy kalandjaiból három rész készült el, s a hírek szerint még Ford nyugdíjba vonulása előtt leforgatják a negyediket is...

A rajongók nagy örömére Lucas gyakran alkalmazott az általa jegyzett filmekben keresztutalásokat. A rock nagy évtizedében egy sárga autó rendszáma THX-1138 volt, a Csillagok háborújában egy birodalmi rohamgárdista hallgatott erre a „névre”, az Indiana Jones és a végzet templomában pedig Indy az Obi-Wan Klubban tárgyal kínai üzletfelével.


Szupermozi Michael Jacksonnal

A Csillagok háborúja-filmek sikere felkeltette a tévések figyelmét is, így Lucas kipróbálhatott egy új médiumot. Két, kifejezetten ifjúsági filmet készített, amelyet producerként jegyzett, a Bátrak karavánja és a Harc az Endorért A jedi visszatérből ismert Endor holdon játszódott, ahol a maciszerű ewokok élnek.

A siker nyomában megszületett az animációs változat is, Ewokok és droidok kaland-órája címmel.
Ezután A fantasztikus labirintus következett, amelynek rendezője Jim Henson, a Muppet-show atyja volt. Mivel Frank Oz, Yoda figurájának mozgatója volt Miss Röfi, Lucas már ismerte Henson cégének produkcióit, így szívesen beszállt a produkcióba.
Hamarosan a Disney-cég kereste meg Lucast, hogy készítsen valami szupermozit, amit Disneyland új mozijában, a Magic Eye Theaterben mutathatnának be. George megírta, Coppola megrendezte, Michael Jackson pedig játszotta-énekelte a háromdimenziós Eo kapitányt, akinek űrhajója az Anjelica Huston által alakított gonosz királynő bolygóján landol. A 17 perces film 10 millió dollárba került, de a Disney nem sokallta a költségeket...


Valakinek viszont elege lett az örökös munkából s ez nem volt más, mint Marcia Lucas, aki tizennyolc éves házasság után válni akart. George beleegyezett, de azzal a kikötéssel, hogy három örökbe fogadott gyermekük, Jett, Katie és Amanda továbbra ia a Skywalker Ranchon cseperedhessen. A hamarosan exnej egyetértett ezzel…
Lucas közismerten nagy kedvelője volt a mitológiának, s ez jutott kifejezésre következő filmjében, a Willowban is, amelynek rendezője Ron Howard volt.
Másik régi szerelme, az autó állt a következő produkció középpontjában. A Tuckert Coppola rendezte, Lucas szedte össze rá a pénzt, s bár a film végül nem aratott akkora sikert, mint az alkotók remélték, de azért Lucas és Coppola is birtokol egy-egy Tucker autót az elkészült ötven példány közül.

A folytatás a kezdet

George Lucas mindig úgy vélte, hogy a televízió nagy szerepet játszhat az oktatásban, ezért úgy döntött, ismeretterjesztést bújtat el egy kalandsorozatban, ami biztos leköti a fiatal nézők figyelmét. Így készült el Az ifjú Indiana Jones kalandjai sorozat Sean Patrick Flanery főszereplésével.
Lucas létrehozta a nevét viselő The George Lucas Educational Foundationt, amelynek ő az elnöke, s az alapítvány sok lehetőséget biztosít az ifjú filmes tehetségeknek.

1992-ben Lucas Irving G. Thalberg-életműdíjat kapott, ami nem jelentette azt, hogy most már nyugalomba vonul. Sőt…
1997-ben, a Csillagok háborúja bemutatójának 20. évfordulóját megünneplendő, Lucas felújította a trilógiát, s ez a változat közelebb állt az eredetihez, mint a moziban bemutatott filmek. A hangokat digitálisan újrakeverték, belekerült néhány új jelenet is, amik annak idején a vágóasztal áldozatául estek… A filmmel való munka megint előtérbe hozta George képzeletében a már régen tervezett kezdet megvalósítását, ugyanis a Csillagok háborúját IV. részként jegyezte, tehát hiányzott egy trilógia.
Ennek első része, a Baljós árnyak hamarosan el is készült. George írta a forgatókönyvet, megrendezte, és ő volt az egyik producer is. Lucas ezúttal szakított azzal a szokásával, miszerint ismeretlen arcokat akar főszereplőknek, s a közönség sem bánta Liam Neeson és Ewan McGregor felbukkanását a főszerepekben.
Akadt azonban egy figura, a Jar-Jar Binks nevezetű gungan, aki elektronikusan kelt életre, karibi dialektusban beszélt és bár Liam Neesonnál is magasabb volt, nem ezért lógott ki a filmből. Egyszerűen nem illett a moziba az a sok fura idegen, amely inkább a gyermekeket szórakoztatta, a felnőtt rajongókat viszont ajkbiggyesztésre késztette.

Az új felfedezett

De Lucas nem adta fel, hiszen már készen állt A klónok támadása szüzséjének vázlata, amit persze többek tanácsára árírt, hogy a történet kalandosabb, romantikusabb és izgalmasabb legyen.
A rendező megint kiszemelt egy újoncot: a kanadai Hayden Christensen jó választásnak bizonyult, akárcsak Csillagok háborújában Mark Hamill. Mindketten egy archetípust testesítettek meg, de Anakiné közelebb áll egy forrófejű ifjonchoz, mint az engedelmes jedi tanítványhoz. A közönség viszont jobban kedveli, mint a jófiúkat.

Lucas felelősséget érez hőseiért: - Mindig megpróbálom tudatosítani magamban, hogy mit mondok el a filmjeimben, hiszen mi, filmkészítők mind tanárok vagyunk, akik nagyon hangosan beszélünk.
Így van, Mr. Lucas, lelkesen várjuk a következő foglalkozásokat…

George Lucas ismertebb filmjei
- rendezőként:
THX 1138 (1970)
A rock nagy évtiztede (American Graffiti, 1973)
Csillagok háborúja (Star Wars, 1977)
Baljós árnyak (Star Wars: Episode I - The Phantom Menace, 1999)
A klónok támadása (Star Wars: Episode II - Attack of the Clones, 2002)

- forgatókönyvíróként:
THX 1138 (1970)
A rock nagy évtiztede (American Graffiti, 1973)
Csillagok háborúja (Star Wars, 1977)
Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag (Indiana Jones and the Last Crusade, 1989)
Baljós árnyak (Star Wars: Episode I - The Phantom Menace, 1999)
A klónok támadása (Attack of the Clones, 2002)

- producerként:
Csillagok háborúja (Star Wars, 1977)
A birodalom visszavág (The Empire Strikes Back, 1980)
Árnyéklovas (Kagemusha, 1980)
Az elveszett frigyláda elrablói (Raiders of the Lost Ark , 1981)
A jedi visszatér (Return of the Jedi, 1983)
Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom, 1984)
Bátrak karavánja (The Ewok Adventure, 1984)
Csata az Endorért (Ewoks: The Battle for Endor, 1985)
Labirintus (Labyrinth, 1986)
Howard, a kacsa (Howard the Duck, 1986)
Tucker (Tucker: The Man and His Dream, 1988)
Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag (Indiana Jones and the Last Willow, 1988)
Star Wars I. - Baljós árnyak (Star Wars: Episode I - The Phantom Menace, 1999)
Star Wars II. - A klónok támadása (Star Wars: Episode II. - Attack of the Clones, 2002)